Keményfedél

Kiadó: Láva

Fordította: Tóth Tamás Boldizsár

Thursday Next az irodet egyik munkatársa, irodalmi detektív. Világában igen különös jelentősége van az irodalmi műveknek, főleg a klasszikusoknak: Poe, Shelley, Dickens, Bronte-nővérek, ezeket a kéziratokat, első kiadásokat hét lakat alatt őrzik. Úgy tűnik, mintha mindenki irodalombolond lenne, ellopják, hamisítják ezeket a műveket, még kártyajátékot is kifejlesztettek. 2 Tom Sawyer kell adni egy Robinsonért, meg hasonlók. De minden elővigyázatosság dacára ellopják az ellophatatlant, Dickens Chuzzlewit kéziratát. A kamerák nem rögzítettek semmit, a zár és az üveg érintetlen. A gyanú Acheron Hadesra terelődik, a zseniális és agyafúrt bűnözőre. Belép a képbe a Különleges Szolgálat mindenféle alegysége, aminek Next irodája csak az egyik állomása. Egy ügynök felkéri, hogy legyen a segítségére Hades kézrekerítésében, hiszen a tanára volt évekkel ezelőtt, ő az egyetlen, aki tudja, hogy néz ki, és egyébként is, ez egy lehetőség, hogy kijusson az irodetből. Úgyhogy Next elvállalja.

Next egyébként sem mindennapi nő, 36 éves, se kutyája, se macskája, az apja egy kiugrott időőr, aki anno az idő torzulásait volt hivatva kijavítani, de mára már inkább csak menekül valami elől, sé időnként az időt megállítva találkozgat a lányával. Next válik Hades legkönyörtelenebb ellenségévé, aki semmitől nem riad vissza. Egy találmány segítségével életre kelti Dickens egyik hősét, majd megöli (így kiírja az összes példányból szegény embert), majd hogy művét beteljesítse, elrabolja a Jane Eyre kéziratát, és megtestesíti őt. Erre már felhördült a világ, és hatalmas felelősség van Next vállán: úgy kell megoldani az ügyet, hogy a történet nem változhat meg, ami azért lássuk be, nem kicsi feladat.

Ffordnak hatalmas fantáziája lehet, hogy egyáltalán eszébe jutott egy ilyen téma, és még nagyobb a műveltsége, amit beleszőtt a történetbe. Minduntalan irodalmi utalásokba botlunk, szereplők és művek merülnek fel a klasszikus irodalmi életből. Tóth Tamás Boldizsárnak pedig köszönjük szépen a beszédes és játékos neveket, mint Prusslick, Mycroft, Cradents, LaPozz. Érdekes volt abban a korban járni, ami már elvileg elmúlt (1985) a nővel, aki Jövő Csütörtök volt, és csináld-magad klónozókészlettel készült állatok között járkálni, a kezdetleges dodójával, akinek nincs szárnya, mert a módszer még nem volt tökéletes. Felmerültek mindenféle irodalomelméleti kérdések, például, hogy ki volt Shakespeare, és ki is írta azt a sok drámát és szonettet, ügynökeik még házalnak is az elméleteikkel. Ha nem tudod a varázskérdést, véged van. Ez egy olyan regény, ahol az ember tátott szájjal olvas, mert hogy ez így mind együtt van, harmonikus egészet alkotva, az emberi szellem épülésére szolgálva, mégis könnyen követhető és nagyon élvezetes. A sok műfaji halmozás nem válik kárára, úgy tud izgalmas krimi lenni, hogy közben kicsit sci-fi-időutazunk, némi thrillerre hajazó jelent kíséretében, végig humorosan, némi vámpíros vonallal karöltve. A könyvnek vannak folytatásai is, angolszász nyelvterületen igen nagy sikere van az írónak, remélem, mi sem állunk meg ennél az egy kötetnél.

Az író honlapja

És aki kíváncsi rá, kik is fordulnak meg a regényben, az evocation megnézheti.