Keményfedél

Spoilermentes könyvismertetés szubjektív szűrőn keresztül. Idegeket borzolóan.

De lehet, hogy velem van a baj. Egyszerűen nem vagyok olyan állapotban, hogy szívesen szenvedjek egy olyan könyvvel, aminek az olvasása fájdalmas kínlódást jelent csupán. Margaret Atwoodtól egyébként sem vagyok elájulva. A Pénelopeia cseppet unalmas, de olykor azért szórakoztató kis történetecske volt, igaz, se füle, se farka az egésznek, de legalább rövid volt.

Viszont A szolgálólány meséje olyan mértékű gyötrelem, hogy azt nem tudom szavakba foglalni. A hideg kiráz tőle. A szereplőktől. A történettől. A disszonáns világtól. A lapos megfogalmazástól. Nincs egyetlen olyan pontja, amibe szívesen kapaszkodnék, akire azt mondanám, hogy igen, ő talán szimpatikus annyira, hogy miatta esetleg érdemes lenne végigolvasni.

Biztosan lehetne rajta gondolkodni, mekkora a valóságalapja, lehetséges lenne-e valóban egy ilyen világot kitalálni, felépíteni, és élni benne. Csakhogy én nem akarok ilyeneken gondolkodni, nem fogom a befogadási küszöbömet annyira kitágítani, hogy még ez is beleférjen. Elveszi az ember kedvét az élettől. Nem is a téma, mert igazából mit várjon egy vérfeministától az ember, inkább az a hangulat és érzés, ami a könyvből árad, és megdermeszt mindent. Ilyenkor mindig elgondolkodok, hogy valóban ez volt a cél, hogy az ember odadermedjen a fotelba, és ne legyen kedve levegőt se venni, vagy pedig ez csak amolyan mellékhatása az írói bénaságnak, hogy ha már izgalmasan és érdekesen nem tud írni, legalább valamilyen hatást kivált? Mert olyan üresre sikerült az egész. Pedig a téma indokolná az elfojtott érzelmeket, a küzdelmet, a beletőrödés folyamatát, de ilyenek itt nincsenek. Vagy ha vannak, odáig már nem jutottam el. 

 

írta Nima, 2009. máj. 26. 8:07

Eddig 20 komment érkezett RSS

  •   1.  szeee  2009. 05. 26. 8:30 - Válasz erre

    Jajj :((( Pedig nekem is megvan.

  •   2.  Nima  2009. 05. 26. 8:35 - Válasz erre

    szeee, én az 1984-et is utáltam. mindenki ahhoz méri, hogy mennyire jó, meg nagyszerű, meg minden. szal ha az tetszett, akkor valszeg ez is fog, de nekem nem jön be ez a disztópikus téma.

  •   3.  szeee  2009. 05. 26. 8:42 - Válasz erre

    hmm... Mondjuk ahhoz is kell egy hangulat, az biztos. Majd meglátjuk egyszer sokára.

  •   4.  janeeyre  2009. 05. 26. 9:02 - Válasz erre

    Pedig nekem a Penelopia tetszik.Na,mindegy,majd úgyis megírom,hogy elsősorban miért.De ez valahogy már elsőre sem volt szimpi nekem.Jaj,még nekem is fáj,ahogy leírtad!:)

  •   5.  Nima  2009. 05. 26. 9:11 - Válasz erre

    Jane, ha azt nézem, a Pénelopeia egy nagyon ötletes nézőpontból megírt könyv, színes írói eszközökkel (ezt az énekkaros megoldást nem nagyon alkalmazták mostanában), és tisztán látszik, hogy van fantáziája a csajnak. de én annyira távol állok a feminista gondolkodástól és nézőponttól, hogy teljesen hatástalan marad bennem a mondanivalója az ilyen könyveknek.
    de még ez sem lenne baj, mert amíg más mondanivalót keres ott, ahol nem kellene (lásd Twilight), ezt is lehetne úgy olvasni, hogy itt meg nem veszek tudomást a mondanivalóról. csak az a baj, hogy minden más elsikkad a Nagy Eszme mellett, és ha nincs Nagy Eszme, akkor csak egy színtelen, üres, érzéketlen, kongó és hideg világ marad, ahol az ember nem szívesen időzik.
    Atwood stílusa egyszerűen unalmas. nem ír szépen, és nem ír jól. ötletei vannak és fantáziája, csak az eszköz hiányzik a kezéből.(vagy csak egyszerűen szar a fordítás, nem tudom.)

  •   6.  Titi  2009. 05. 26. 10:32 - Válasz erre

    Nekem nagyon bejött ez a könyv. Nagyon nyomasztó a légköre, de nagyon érdekes. Alapvetően tetszenek a disztópiák, és ebben az esetben is sokkal jobban elgondolkodtatott az, hogyan változhat meg a világ ilyen gyorsan ilyen rövid idő alatt, s hogyan nyugodhatnak bele ilyen mértékű változásba ilyen könnyen az emberek, a nők. Pár éve még moziba jártak, bulizgattak, jókat ettek, pasiztak, akármi, most meg szolgálólányok, gazdag embereknek szülnek gyereket... És mintha igazán senki sem lázadozna... Nekem pontosan ez tetszett a könyvben, hogy milyen szépen rámutat, az embereket rabbá lehet tenni, és még csak nem is fognak tiltakozni. Legfeljebb páran, legfeljebb halkan.
    Amúgy szerintem érdekes a befejezés is, nem szeretném lelőni a poént, hátha mégis elolvasod egyszer ;)

  •   7.  Nima  2009. 05. 26. 11:23 - Válasz erre

    Titi, akkor azt hiszem, elolvasom a legvégét.:)

  •   8.  Harkai Daniella  2009. 05. 26. 15:54 - Válasz erre

    Bár szerintem ami nem tetszik, azt nem kell erőltetni, de szerintem szenzációs a könyv. Egy nap alatt olvastam el, képtelen voltam letenni, de hát én feminista is vagyok és a disztópiákat is imádom, szóval elfogult voltam :))).

  •   9.  Amadea  2009. 05. 26. 19:32 - Válasz erre

    Végig úgy voltam vele, hogy éneztnembírom, hogy lehet ilyet kitalálni, magyarán a disztópia nekem se a műfajom, hideg ráz ettől a könyvtől, de sztem jó. Talán pont ezért a hidegrázás miatt. Utálom és szeretem az ilyen típusú könyveket egyszerre, ahol kifordul a világ a sarkaiból. Most ezért szemezek a Védett férfiakkal, mazochista vagyok:)
    Viszont aki nem akarja/nem szereti/nem bírja, ne kínozza magát vele, olvasni épp attól jó, hogy nem kötelező (kiv. suli).

    Nima, a Pénelopeiát nem akarod eladni nekem?:)

  •   10.  Nima  2009. 05. 26. 20:14 - Válasz erre

    Am, a Védett férfiak baromi jó! össze se lehet hasonlítani a két könyvet egymással. úgyhogy biztos vagyok benne, hogy rengeteg múlik az író íráskészségén, és a tálaláson. a Védett férfiak nekem nagyon tetszett. valahogy ott nem volt meg ez a depis, életszerűtlen érzéketlenség, hanem nagyon is humoros és fordulatos volt.

    de, lehet róla szó.:)) majd becseréljük.

  •   11.  janeeyre  2009. 05. 27. 6:44 - Válasz erre

    Oké,Nima!Ahogy végzek a könyvvel,elküldöm Amnak!Azt hiszem,a Drakulát is szeretné elolvasni,azt is átküldhetem?:)

  •   12.  Nima  2009. 05. 27. 7:05 - Válasz erre

    át, persze. köszi.:)

  •   13.  Amadea  2009. 05. 27. 20:19 - Válasz erre

    Köszönöm drága Nima:))) Ha neked kell vmi, szólj!!!

  •   14.  Nima  2009. 05. 28. 8:08 - Válasz erre

    szívesen. oké, persze, szólok.:)

  •   15.  miestas  2009. 05. 29. 9:35 - Válasz erre

    Hű most aztán elgondolkodtam, hogy hagyjam-e a várólistámon ?
    Eddig csupa dícséretes sort olvastam róla és most itt egy másik szemszögből.
    Le nem törlöm a 100-as listámról, de besorolom hátra.

  •   16.  Nima  2009. 05. 29. 9:42 - Válasz erre

    miestas, nem tudom megmondani. kevés könyvön szenvedtem életemben idáig, de ezen nagyon (már ameddig bírtam.)
    tényleg inkább a Védett férfiakat ajánlom.

  •   17.  janeeyre  2009. 05. 30. 6:26 - Válasz erre

    Nima!Légyszi írj te is könyvlistát az olyan könyvekről,amiket szeretnél még elolvasni és beszerezni!Oké?:)

  •   18.  Nima  2009. 05. 30. 7:25 - Válasz erre

    hűűűha... oké, összeszedem.:)

  •   19.  miestas  2009. 06. 04. 7:37 - Válasz erre

    Nima! Köszönöm az ajánlódat a Védett férfiakra...anno rég középiskolásként elkezdtem,de engem inkább Merle történelmi sorozata nyűgözött le azt hiszem újra kéne olvasnom őket...de mikor???

  •   20.  Nima  2009. 06. 04. 7:54 - Válasz erre

    miestas, Merle Védett férfiakjáról nem is tudtam, hogy ekkora kincs a témában, amíg bele nem kezdtem a szolgálólányosba. érdemes elolvasni, főleg, mert egy férfi nézőpontjából van az egész megírva, ráadásul tényleg nagyon jó.

Mondjad

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk.

Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg.

Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.

sablon anyu(ha), Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! 2.0