Keményfedél

"Drága Joeymano, kedves Barátom!

Örökre hálás leszek neked, amiért kölcsön adtad életem egy nagyon válságos időszakában a nyaralódat, ott, a tó mellett, fenn a hegyek között, azon az isten háta mögötti kis város eldugott völgyében. Nem mindennapi faház ez, hanem titkok őrzője, nem is tudom, tisztában voltál-e vele, micsoda élmények érhetnének, ha néhány hetet itt töltenél. De lehet, hogy épp azért küldtél ide.

Ismered Mamát? Ő mindent tud, és mindent lát. És a lánya... De nagyon elkalandoznék, ha kitérnék a nőügyeimre (és ezúton is elnézésed kérem, amiért megcsaltam a húgod, életem párját, de így alakult), sokkal érdekesebb, hogy mi történik a kis házikódban. Téged vajon meglátogatott a kislány? Riadtál arra a legsötétebb éjszaka közepén, hogy valaki van a szobában, miközben nem érzékeltél mást, csak a süket csöndet? Sütött belőle a fájdalom, még úgy is, hogy nem láttam az arcát. Tudtad, hogy itt néhány évtizede ...lük? (a szöveg elmosódott) Sutherland azt ál ... (a szöveg elmosódott) őnként fények jönnek a tó alól. De lehet, hogy csak az éjszaka árnyai játszanak a szemünkkel, és nem más az a fény, ott a tó alatt, mint a víz felszínén megcsillanó holdsugár. Ha az emberfia sokat iszik, úgy tűnik, hogy ott, a tó alatt, élet van. Márpedig én sokat vedeltem, isten látja lelkem.

Valami nem klappol ebben a városban. Most sem, és régen sem, de azt hiszem, tudom, mi történt. Amikor a tóba estem, valaki más voltam. Más test, más hang, más gondolatok, egy másik ember. Talán azt is tudom, kicsoda. De lehet, hogy csak túl részeg voltam, és azért gondoltam, hogy akarok valamit, am...(a szöveg elmosódott) ... itt egy jóseggű kis riportelánykával, ő meg a seriff után nyomoz. Ki tudja, neki milyen ügyl...(a szöveg elmosódott)... fülest, és igyekszem segíteni felgöngyölíteni. De ami engem valójában érdekel, az O'Coineen család, a tó alatti völgyb..."

És itt sajnos vége szakad a levélnek, kedves olvasóim, a többi része elázott, a Tó valószínűleg nem akarja olyan könnyen felfedni a titkait. Ha meg akarjátok tudni, mi történt a Pulitzer-díjas, részeges John Howellel és talpraesett társával, Scottyval, olvassátok el a könyvet, garantálom, hogy nem bánjátok meg. Igaz, elég régen adták ki, a borító ennek megfelelően maga a rémálom, de ebben a tekintetben illik a könyvhöz. Amíg a fedlapjára tekintünk, kiráz minket a hideg, és arra gondolunk, hogy hogyan lehet ilyen borzadályos borítót alkotni, de nézzük el a kiadónak, 20 évvel ezelőtt még nem volt divat a jóízlés, nem volt divat a szöveget szerkeszteni, és elég belső margót hagyni, hogy ne kelljen lapjaira szedni a könyvet, ha a sorvégeket is olvasni akarjuk.

Ha viszont túlteszitek magatokat az első sokkon, és minden bátorságotokat összeszeditek, amire bizony nagy szükségetek lesz az olvasás alatt, borzongató, sőt, lúdbőröztető élményben lesz részetek. Csak győzzetek kapaszkodni a valóságba, hogy ne merüljetek el teljesen ebben a szellemes-misztikus-boszorkányos, üzelmekkel teli világban, nehogy a mélybe rántson benneteket a Tó. Hagyjátok, hogy megoszthassa veletek a titkait, a múltat, és a jelent, hagyjátok, hogy Mama rólatok is megtudjon mindent. Legyetek bátrak, és kerekedjetek fel Howellel, hogy megtudjátok a Tó, a múlt és a városka titkait. Nem bánjátok meg.

(Azt hiszem, ezt a borítót nem lehet eléggé lekicsinyíteni, iszonyat ronda.:D)

A posztot Joeymanonak ajánlom, mivel vele cseréltem ezt a könyvet nemrég. Valamikor megvolt nekem is, de az idők folyamán elkallódott, vagy megszabadultam tőle, már nem tudom, de könyv jobbkor nem is találhatott volna meg. Köszi, Joey, remek csere volt.:)

Vacilláltam picit, hogy hányasra is értékeljem, mert végül is nem volt az a letaglózó, gyomronverő érzés, de a maga műfajában belül egy nagyon összeszedett, következetes alkotás, ami végig fenn tudta tartani az érdeklődésem, és nagyon kíváncsi voltam, mi fog ebből az egészből kisülni. Tökéletesen összhangban volt a múlt, a jelen, a krimiszál, és a szellemes-misztikus vonulat, passzoltak a szereplők is a történethez, úgyhogy nagyon megérdemli a pontszámát.